|
Post by Miyako Okami on Nov 4, 2006 4:41:55 GMT -5
Hatalmas folyosó, olyan akár a nyugati szárnyban fogadja az érkezőt, majd egy hatalmas zord, és nyomasztó terem, mely ebédlőként foglal helyet a kastélyban. Furcsa asztalai és székei borzongást keltenek, és félelmet mikor leül az ember. Az elsőre kicsinek tűnő konyha hatalmas ajtó mögött lapul meg*
|
|
|
Post by Dark on Dec 1, 2006 14:09:44 GMT -5
*Egy széles boltív alatt halad át, s ezzel tér az ebédlőbe* -Hmm... *Először csak óvatosan körbetekint, sose lehet tudni, hogy ki idegen tért be kastélyába, szeretett otthonába... Miután megbizonyosodott arról, hogy tiszta a terep, saját ebédlőjében, a hatalmas, több tíz személyes asztalnál foglal helyet, mégpedig az asztalfőnél* -Khm... *Köhint egyet, s abban a pillanatban már meg is jelenik egy szolga. Az egyetlen szolgája, ki hűen kitart gazdája mellett* -Hozz nekem a legjobb borunkból! *A szolga aprót biccent fejével, s már is, habozás nélkül megy a konyhába, onnan pedig a pincébe, ahol a borokat, a több száz éves borokat tartják. Nem sok idő elteltével vissza is tér az ebédlőbe, a legjobb borukkal a kezében. Az asztal már előre meg volt terítve, így pohár, evőeszközök, tányérok, gyertyák és díszítésként vázában lévő virágok vannak már. A szolga kinyitja a bor üvegét, s óvatosan tölt gazdájának poharába* -Köszönöm, Hedvig! *A szolga ismét egy apró fejbiccentést intéz Darkhoz, majd odébb áll, s megáll mellett egy-két méterre. Ha bármi mást is kívánna, akkor azt azonnal feljegyezhesse fejében, s kiszolgálhassa. Dark meglötyögteti kicsit a poharat, majd megszagolja* -Hmm...igazán ízletesnek tűnik. *Mosolyodik el, miközben tekintetét Hedvigre veti. Felemli jobb kezében lévő boros poharat* -Egészségedre! *Végül egy kortyot hörpint a borból* -Ááhh...ez valóban finom. *Bólogat, helyeselve megállapítására* -Hedvig! Kérlek, egy kis zenét! *Adja ki utasítását a szolgának, aki félre rakja a borosüveget, majd az ebédlőben található fekete zongorához lép. Leül, s játszani kezd rajta...* -Ezaaazz...szép Hedvig, nagyon szép... *Dícséri meg egyetlen szolgáját. Azt nem nagyon gondolta volna, hogy ilyen szépen megtanult játszani a zongorán. Úgy látszik, remek kis szolgát kapart össze az emberektől ~ A legjobbat } ~ egy halk, s ördögi kacajt hallatt, ami végül hatalmas nagy hanggal árad ki a kastélyből. Még a legközelebbi faluban élő emberek is hallják kacaját, s a fenséges zene dallamát...*
|
|
|
Post by Dark on Jan 17, 2007 13:28:33 GMT -5
*Egy idő múlva leáll a zongora játék és Hedvig tovább folytatja a többi munkáját egyedül, mint mindig, a kastély körül és azon belül. Dark kényelmesen elhelyzkedve székében lassan fogyasztja borát. Majd feláll jobb kezében tartva a bort és az egyik boltíves ablakhoz megy, amin keresztül kitekint a sötétségbe borkult tájra. Pár perc elteltével, hallja, amint kitárul a kastély ajtaja, s azon betérnek. ~ Hmm... Vajon ki lehet az, aki bemerészkedik...? ~ *Teszi fel magában a kérdését, majd sötét köddé válva "kisiklik" a szellő segítségével az előtérbe...*
//Ott folyt. köv.//
|
|